A lélek és az idő mélyébe vezető elbeszélés mágikus erővel jeleníti meg a XX. és XXI. század Kelet-Európáját, ahol újraelevenednek a szenvedély, a gyűlölet, a barátság és az árulás ősi történetei. Van-e élet a szerelmen túl? Felülemelkedhetünk-e vágyainkon és ösztöneinken? Képesek lehetünk-e ellenszegülni a történelemnek? Lehetséges-e a szabadság a diktatúrák romjain? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Péterfy Gergely új regénye, amely a nagy sikerű Kitömött barbár méltó párja. Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint, Kalligram, 2019, 405 oldal, 3990 Ft
Nem is beszélve arról, hogy az egyének megélt történetei írják a történelmet, és az egyén az, aki a traumát a hatalom vélt vagy valós elnyomásához engedelmesen igazodva hallgatásával továbbörökíti a következő generációra. (Ez egy az egyben ugyanaz a kérdés, mely Szilasi László Luther kutyái című műve kapcsán is feltárható. ) Péter a polgári lét csődjének tapasztalatát, a felsőbbrendű műveltség és gondolkodás, a szellemi munka és kényelmes élet derékba törése miatt felgyülemlett frusztrációt, védtelenség és kiszolgáltatottság érzetet és a felsőbbrendűség tudatával kevert sértettséget örökíti Olgára. A Waldstein-ház illuzórikus közeg, amennyiben alig van kapcsolata a valósággal, így nem csoda, ha Olga a gyermekkori (anyja elvesztése) és felnőttkori (a férje elvesztése) traumáit egy bántalmazó kapcsolatban, és a fájdalom és tehetetlenség érzet elnyomását célzó, az űr betöltését mohón vágyó alkoholizmusban igyekszik feloldani. "[…] sem nem anya, sem nem feleség, sem nem gyerek, de még fel sem nőhetett, bár megöregedett már.
ffsc-chamber.com, 2024