Költségek és díjak A) A peres eljárás költségei általánosságban: → peres eljárás illetéke: a megszüntetést kezdeményező tulajdonostárs tulajdoni hányada értékének 6%-a, amelyet a keresetlevélen, illetékbélyeg formájában kell leróni; → amennyiben a felek az ingatlan értékében megegyezni nem tudnak, úgy sor fog kerülni ingatlanforgalmi szakértő kirendelésére is – ennek költsége legalább 80-120. 000 forint, amely a bírói döntéstől függően jellemzően a felperest terheli; → a közös tulajdon megszüntetése iránti perben a perköltséget a felek rendszerint saját tulajdoni hányaduk után viselik. B) Megoldás a peres eljárás vitelére a fél nehéz anyagi helyzetére tekintettel A peres eljárás során lehetőség van úgynevezett különböző költségkedvezmények iránti kérelmek előterjesztésére. Ezekről itt találhat több információt. C) Készkiadások: – ingatlan tulajdoni lap díja: 3. 600 forint – egyezség esetén a földhivatal igazgatási szolgáltatási díja: 6. 600 forint Amennyiben bármilyen további kérdése volna, állunk rendelkezésére.
Ez azt jelenti a harmadik személy által tett ajánlat feltételei szerint az egyik tulajdonostárs vásárolja meg a többiek tulajdoni hányadát. Ha kérdése van, illetve konzultációt szeretne, kérjük, írjon nekünk az online konzultáció kérés lapon, illetve hívjon telefonon: 06-20-941-86-33 – 06-1-350-76-88-as számon, vagy keressen előzetes telefon után irodánkban: 1111 Budapest, Bertalan Lajos u. 13. szám. Szívesen segítünk! Rendelkezésre állunk bármilyen családjogi illetve vagyonközösségi megosztás ügyében, hívhat bennünket a 06-20-9-418-633 illetve a 06-1-350-76-88-as telefonszámon, illetve küldhet e-mailt az alábbi felületen. Az első konzultáció díjmentes.
Természetbeni megosztás esetén még az ítélethozatal előtt gondoskodni kell arról, hogy a bíróság rendelkezésére álljon a megosztáshoz szükséges jogerős közigazgatási engedély és az ingatlan-nyilvántartási foganatosításra alkalmas vázrajz. Ezek beszerzése végett a per tárgyalásának a felfüggesztése mellett a feleknek megfelelő határidőt kell szabni (1/2008 PK vélemény). Értékesítés Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti. A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.
Ehhez azonban az szükséges, hogy véglegesen megállapítható legyen, hogy a jogerős ítélettel elrendelt megszűntetési mód meghiúsult. Ha kérdése van, illetve konzultációt szeretne, kérjük, írjon nekünk az online konzultáció kérés lapon, illetve hívjon telefonon: 06-20-941-86-33 – 06-1-350-76-88-as számon, vagy keressen előzetes telefon után irodánkban: 1111 Budapest, Bertalan Lajos u. 13. szám. Szívesen segítünk! Rendelkezésre állunk bármilyen családjogi illetve vagyonközösségi megosztás ügyében, hívhat bennünket a 06-20-9-418-633 illetve a 06-1-350-76-88-as telefonszámon, illetve küldhet e-mailt az alábbi felületen. Az első konzultáció díjmentes.
A közös tulajdon természetbeni megszűntetésénél az értékviszonyokat az ingatlan ezen időpont szerinti tényleges állapota határozza meg. A jövőbeli esemény bekövetkezésétől függően várható esetleges érték emelkedés nem változtat az ítélethozatali értéken történő megszűntetésén. A bíróság dönthet úgy, hogy a megosztással kialakítható ingatlanok eltérő forgalmi értékéről és használhatóságára tekintettel, a természetben megosztható ingatlan is egy, vagy több tulajdonostárs tulajdonába adható. 2. A közös tulajdon megváltása: A tulajdonostársak úgyis megszűntethetik teljes, vagy részben a közös tulajdont, hogy egyikőjük megvásárolja a másik tulajdoni hányadát. Ez lehet, hogy egy veszi meg, de lehet többen is. Ez történhet más módon is, akár ajándékozással, csere szerződéssel, tartás és életjáradéki szerződés is lehetséges. Meg kell állapítani a vételárat, amelyet több tényező befolyásolhat, a helyben szokásos forgalmi érték, az ingatlan műszaki paraméterei, állapota, esetleges terhei. A közös tulajdon megszűntetése ebben az esetben, a tulajdon alapjaiban történik változás.
Közös lónak túros a háta, tartja a mondás. Melyek a legtipikusabb problémák közös tulajdon esetén? A legtöbb probléma a közös tulajdon használatának szabályozásából származik. Sokszor az a konfliktus kialakulásának oka, hogy az érintettek nem tudnak dönteni abban a kérdésben, ki melyik részét is használhatja az ingatlannak, vagy valamelyikőjük változtatni szeretne a kialakult, megszokott használati renden. Gyakoriak a közös tulajdon megszüntetéséből eredő jogviták. Hogyan lehet megszüntetni a közös tulajdont? A közös tulajdon többféle módon is megszüntethető. Ennek egyik formája, ha az ingatlanból legalább két, önálló helyrajzi számmal rendelkező új ingatlant alakítanak ki, amelyek az érintettek külön-külön tulajdonába fognak kerülni. Az is lehetséges, hogy valamelyik tulajdonos kivásárolja a többi felet, vagy eladják az egész ingatlant, és az ebből befolyt összeget felosztják egymás között. Amennyiben a tulajdonostársak nem tudnak megállapodni egymással, úgy bármelyikük kérelmére a bíróság is megszüntetheti a közös tulajdont, amely ebben az esetben természetbeni megosztással, magához váltással, társasházzá alakítással vagy árverési értékesítéssel történik.
A pertárgyértéknek mindig az ingatlan valós forgalmi értékéhez kell igazodnia. A forgalmi érték megállapításához a felek egyező nyilatkozata hiányában általában szakértői bizonyítás szükséges; annak időszerűségéről – hosszabb pertartam esetén – a szakértői vélemény kiegészítése útján kell gondoskodni. A "pervesztes fizet" elve értelmében – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg. A közös tulajdon megszüntetése iránti perekben a pernyertesség-pervesztesség megítélése tekintetében figyelembe kell venni, hogy a bíróság a felperes keresete alapján megszüntette-e a közös tulajdont, valamint azt is, hogy a megszüntetésnek melyik módját választotta. Ha a bíróság a felperes keresetének helyt adva szünteti meg a közös tulajdont, a felperes a közös tulajdon megszüntetése tekintetében pernyertesnek, az alperes pervesztesnek minősül. Ha a bíróság a keresettől eltérő módon szünteti meg a közös tulajdont, a felperes a megszüntetés módját tekintve nem minősül pernyertesnek.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Mit lehet megtenni a közös dologgal, vagy miként lehet megszüntetni a továbbiakban már nem kívánt közös tulajdont. Az OBH dr. Kocsis Zoltánt, a Nyíregyházi Törvényszék bíráját kérdezte a témában. Hogyan jön létre közös tulajdon? A közös tulajdon gyakran annak a következménye, hogy az örökhagyó hagyatéka több örökösre száll át, de emellett számos más módon is létrejöhet. Például adásvételi-, csere- vagy ajándékozási szerződéssel, ha a tulajdonos az ingatlan meghatározott hányadát más tulajdonába adja, vagy több személy szerzi meg az ingatlan egészét. Házasság is eredményezhet közös tulajdont. Emellett, ha valaki jóhiszeműen a más tulajdonában levő épülethez hozzáépít, vagy más földjére ráépít és ezzel az ingatlan értékét jelentősen növeli – eltérő megállapodások hiányában -, közös tulajdon keletkezik. Ezenkívül gondoljunk csak a társasházakra, amelyek a közös tulajdon egyik sajátos formái, hiszek alapításuk esetén a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, helyiség a tulajdonostársak közös vagyona lesz.
ffsc-chamber.com, 2024