Pozitívum, hogy alulértékelt a papír, és "ha az arabok adnak el, az akár jó beszállási pontot is eredményezhet". Negatívum, hogy az eladó személye ismeretlen, és elromlott a technikai kép. Üzleti év Összeg Kifizetés kezdete (forint/részvény) (BÉT-hirdetményekből) 1993 73? 1994 0 - 1995 9? 1996 37? 1997 80? 1998 90? 1999 55? 2000 2001 55 2002. 06. 12 2002 2003. 06 2003 57, 86 2004. 07 2004 167, 42 2005. 14 2005 321, 14 2006. 05. 18 2006 507, 96 2007. 23 2007 883, 36 2008. 07. 16 2008 2009 2010 2011 454, 54 2012. 12 2012 462, 16 2013. 06 2013 590, 1 2014. 05 (Forrás:, Részvények Könyve)
Már kétszer emelkedett hatalmas magasságokba a Mol árfolyama majd taszította mélybe a magyar állam. Ehhez képest az osztalék csak mellékes tényező. A részvény éppen gödörben levő árfolyama azonban még így is szép nyereséget biztosított annak, aki hosszú távon kitartott mellette. Az 1995. november 28-i tőzsdei bevezetéskor még csak 1105 forint volt egy Mol-részvény árfolyama, később megközelítette a 35 ezer forintot is. Ma pedig csúnyát zuhant a tőzsdén egy ismeretlen nagybefektető eladásainak hatására, 12 000 forint alatt is megfordult. Vajon megérte-e hosszú távon kitartani mellette? A Mol árfolyama egyrészt konjunktúrafüggő, hiszen recesszió idején kevesebb üzemanyag fogy, gazdasági fellendülés idején több. Másrészt sok függ a világpiaci áraktól, a nemzetközi finomítói marzsoktól, az állami adóemelésektől, illetve más állami beavatkozásoktól, mint korábban a gázüzletág mizériái. Ráadásul a külföldi kőolaj-találatok, más országok politikai problémái, a közel-keleti helyzet, a horvátországi fejlemények is beleszólhatnak a cég megítélésébe.
Ez alatt az általános árszínvonal csak 3, 7-szeresére nőtt, azaz "csak" 270 százalék közelében volt az infláció, közel 19 év leforgása alatt. (Főleg a kilencvenes években volt magas a pénzromlás üteme. ) Az azért látszik a grafikonon, hogy az osztalékkal korrigált árfolyam – most 16 200 forint körül lenne annak a vagyona, aki az osztalékokat mindig visszaforgatta volna Mol-részvénybe – bár szépen növeli ugyan a befektetők vagyonát, messze nem befolyásolja annyira a nyereségüket, mint az árfolyam-ingadozás. Amint az egyik vezető hazai alapkezelő a Mol-ügyről korábban a Privátbankárnak elmondta, ha valaki sokat akar adni egy tőzsdei részvényért, akkor nem az a feladat, hogy elkergessék. Vagy, ha stratégiai cégről van szó, akkor nem kellene tőzsdére vinni. (Bár az a magyar tőzsdének nagy veszteség lett volna. ) (Az OTP hosszú távú teljesítményéről írt hasonló cikkünk itt olvasható. ) Jó vétel lehet? A KBC Equitas szerint a nyomott árszint idővel jó vételi lehetőségeket kínálhat, de a számos bizonytalansági faktor miatt egyelőre érdemes távol maradni a részvénytől.
Mire a kormányváltáshoz hozzászokhattak volna a befektetők (Járai Zsigmond kinevezése például ismét 8000 pont fölé lendítette az indexet), jött az orosz válság, amely már nem csak pszichológiai szempontból érintette a magyar tőzsdét. Fél tucat magyar tőzsdei cég szenvedett el összességében 20 milliárd forintot meghaladó eredménycsökkenést az orosz piac összeomlása miatt. A magyar papírokat érintő általános tőkemenekülés a forintot is hetekre a lebegtetési sáv gyengébb széléhez szegezte. (A kilépést az MNB több mint egymilliárd dollár feláldozásával tudta csak megakadályozni, de a forintgyengülés így is több tízmilliárd forintos veszteséget okozott a "kosarasoknak". ) A BÉT második drámai zuhanása - amelyhez a legnagyobb fejlődő piac, a brazil szeptember közepi összeomlása is hozzájárult - öt hét alatt megfelezte a BUX értékét, a kapitalizáció 15 milliárd dollárról 7 milliárd dollárra csökkent. Az irreálisan alacsony árak (a Matáv 810, a Mol 2780, az OTP 4900, a Richter 3770 forintot ért a szeptember 23-i összeomlás napján, igaz, e szinteken minimális mennyiség cserélt gazdát a felfüggesztések miatt) meghozták a vásárlókedvet, de a január elejéig tartó hegymenet (amelyet a brazil válság újabb fordulója akasztott meg) nem hossz, csak korrekció volt.
Ezt támasztják alá a magyarországi példák is, a Richter és OTP esetében is szignifikáns ár-, likviditás- és forgalomemelkedés volt tapasztalható a részvényfelaprózás után.
Az oldalon található adatok, információk tájékoztató jellegűek, nem tekinthető hiteles forrásnak. Az oldalon található minden adat és információ és annak elrendezése pusztán a fantázia szüleménye, nem tekinthető hiteles forrásnak. Az oldalon található adatok, információk tájékoztató jellegűek, nem tekinthető hiteles forrásnak az oldalt mindenki saját felelősségére használja, a felhasználókat ért károkért az oldalt üzemeltetőkkel szemben semmilyen Jogi felelősség, és anyagi igény nem érvényesíthető.
Azon részvénytulajdonosok jogosultak a szeptember 28-i értéknapon az átalakított 125 forint névértékű Mol törzsrészvényekre, akiknek szeptember 27-én záráskor 1000 forint névértékű "A" sorozatú Mol törzsrészvények vannak nyilvántartva az értékpapírszámláján. Az átalakítás folyamata automatikus, a részvényeseknek ezzel összefüggésben nincs tennivalójuk, írja az MTI. A részesedésük mértéke nem változik, csak több részvény testesíti meg. 1030 forinttól 31015-ig A Mol részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, hétfőn 0, 10 százalékkal emelkedve, 24 455 forinton zárt a papír, az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyama 24 590 forint, a legalacsonyabb 16 715 forint volt. Az 1995. november 28-án bevezetett részvény eddigi tőzsdei történetének legalacsonyabb árfolyama 1030 forint volt 1995. december 19-én, történelmi maximumát pedig 31 015 forinton érte el 2007. szeptember 25-én. A közgyűlési előterjesztés a részvényfelaprózási javaslatot azzal magyarázta, hogy a Mol-részvények 20 000 forint körüli tőzsdei árfolyama többszöröse a BÉT prémium szegmensét alkotó részvények 3500 forintos átlagos árfolyamának.
A márciusi 10 472 pontos abszolút BUX-csúcshoz képest elszenvedett 16 százalékos esés ugyan nem jelentős, de a forgalom folyamatos csökkenése, és még inkább az új emissziók elmaradása a befektetői kedv újabb apályára utal. Ha valóban nyakunkon az ötödik besszperiódus - és nem csak egy hosszközi korrekció, amelyre 1997 tavaszán is volt példa -, az ismét független a magyar gazdaság belső folyamataitól, tehát a nemzetközi tőzsdei trendeknek való növekvő kiszolgáltatottságunkat jelzi. Az eddigi öt teljes ciklusból a jövőre vonatkozóan persze csak nagyon óvatosan lehet tanulságokat levonni. A legújabb, mindössze két hónapja tartó stagnáló periódus közepette a millenniumi évtől öt számjegyű záró-BUX-ot váró befektetők számára elég sovány vigasz, hogy minden eddigi besszt az előző csúcsokat legalábbis nominálisan túlszárnyaló hossz követett
ffsc-chamber.com, 2024