Az érzelmi hatás mellett természetesen jelen vannak a szövegirodalom jellemzői a főszöveghez fűzött kommentárokkal, illetve az olyan fogásokban, mint ahogyan Laurence Sterne Tristram Shandy jéből a Yorickot gyászoló fekete oldalt újrahasznosítja a kötet. Amellett, hogy ez utóbbi az elsötétedésre, a lehunyt szemhéjra vagy a föld feketéjére is utalva közvetíti a saját gyászt, azt némi világossággal, fehér betűkkel töri meg az elbeszélő, Szent Pál A szeretet himnusz ából idézve, mielőtt átkozódni kezd: "Zengő érc vagyok és pengő cimbalom! Rohadjon meg mindenki. Gyűlöllek. " Monográfiájában Kulcsár Szabó Ernő felhívja a figyelmet A szív segédigéi vel kapcsolatban arra is, hogy a kölcsönös megértés – amely szöveg és olvasó viszonyában érvényesül – az anya és a fiú között felcserélhetőként beállított gyászoló szerepkörön keresztül valósul meg. A más általi önmegértés kölcsönössége az újramondás során az együttlét élményiségében valósul meg, vagyis az anya szavainak a felidézésében. Az anyai beszéd elmúltával az azt felidéző elbeszélőnél is beáll a csend: "Ki hát, aki ott fekszik, tárgy, alak, szürkeség a fekete lyukban?
A Mit állítunk című fejezete például egyszerre lehet nyelvkönyv, közvéleménykutatás és kihallgatás, amelyben a privát és a nyilvános életre vonatkozó kérdések (amelyeket a Kádár-rendszer hivatalosan szétválasztott) nemcsak követik egymást, de átszűrődnek egymáson, összegabalyodnak. Ekképpen pedig a kérdések intimitása fordul egyet: olyan dolgokról beszél a szöveg, amelyekről nem "nem illik", hanem "nem szabad" a Kádár-érában. A KMP ezért több értelemben is reprezentatív műve a Kádár-kornak, mert bár megköveteli az áthallásos olvasást, azzal, hogy magát a reprezentáció kérdését is tematizálja, már fordít is egyet a bevett olvasási mechanizmusokon. Nem beszélve arról, hogy a pesti vicc, illetve az anekdotikusság regiszterében beszéli el az ávós vérengzéseket, ezzel egyszerre meghökkentve az olvasót, de jelezve is számára azok elbagatellizálódását. A Bevezetés a szépirodalomba kétségtelenül legnagyobb közönségsikert magának tudó darabja az anyaregényként aposztrofált A szív segédigéi, amelyben az elbeszélő az anyja haldoklását kíséri végig.
Fülszöveg, avagy a posztmodern kelgyó enfarkába harap. Élt egyszer egy Olvasó. Szegényt ide-oda vezették - kelet-európai Olvasó volt -, ám nemcsak az orránál fogva, hogy tudja meg, mi a dörgés, a zörgés, hogy merre hány centi, hogy hol lakik az Úristen, hogy merről esik az ajtó sarka, merre a lakatja, hogy fedőként tudja, mi fő a fazékban, s tudja... bővebben Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Budapest, VIII. kerület Libri Corvin Plaza bolti készleten Budapest, VI. kerület Westend Bevásárlóközpont Budapest, X. kerület Árkád Könyvesbolt 1. emelet Összes bolt mutatása A termék megvásárlásával kapható: 712 pont 5% 3 270 Ft 3 106 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 310 pont 2 300 Ft 2 185 Ft Törzsvásárlóként: 218 pont 3 999 Ft 3 799 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont 3 990 Ft 3 790 Ft 3 499 Ft 3 324 Ft Törzsvásárlóként: 332 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 31 1
Összefoglaló "Élt egyszer egy Író, maga is Olvasó. " Esterházy Péter először 1986-ban közreadott, nagy ívű "szöveggyűjteménye" a fontosságára és a népszerűségére való tekintettel immáron harmadik kiadásban jelenik meg az idén. A könyv - melyben helyet kaptak a Függő, a Kis Magyar Pornográfia, a Fuharosok, A szív segédigéi és egyéb, az első megjelenésük idején nagy visszhangot kiváltó és azóta is sokat emlegetett írások - gazdagon szemlélteti az ezredvég egyik legjelentősebb magyar írói teljesítményét.
»Fülszöveg, avagy a posztmodern kelgyó enfarkába harap. Élt egyszer egy Olvasó. Szegényt ide-oda vezették – kelet-európai Olvasó volt –, ám nemcsak az orránál fogva, hogy tudja meg, mi a dörgés, a zörgés, hogy merre hány centi, hogy hol lakik az Úristen, hogy merről esik az ajtó sarka, merre a lakatja, hogy fedőként tudja, mi fő a fazékban, s tudja a járást, mint tarka macska a házhíján, és nemcsak a Szépséges Irodalomba, hanem már a bevezetésbe is kezdték bevezetni. Hogy miként sétáljon ebben az Irodalmi Beaoburg-ban, melynek legtöbb szobáját már ismeri vagy ismerheti, az épület maga mégis új, ismerős és idegen; hogy mi volna ez a két kifordult zárójel közé zárt Tér, ez a telt Tér, ahol minden szöveg, a szünet is, melyet ép(p) szövegek tagolnak és értelmeznek (és nem fordítva), illetve hogy épp ez volna kívül, és az volna zárójelbe téve, ami nem ez, hogy tehát, itt, most, ez és csak ez az, ami van …, hogy… ( tovább)
A verses regény azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak...
Sőt, maguk a szövegegyüttesek is változatos tipográfiai megoldásokkal élnek úgy a betűtípusok, mint a nem nyelvi elemek (pl. nyilak, síkidomok, diagramok) elrendezése terén. Ez utóbbihoz tartozik a függőleges osztottság szövegformáló ereje: a Daisy nél egy kisregény és annak operettlibrettó változata szerepel az oldalpárokon, A szív segédigéi esetében pedig a könyv lapjain belül minden oldal gyászkeretbe került. Bengi László szerint az egész gyűjteményen végighúzódó játék a fekete és a fehér színnel utóbbinál éri el az egyik klimaxát, hiszen a fekete kereten belüli fehér részre nyomott fekete betűk egyértelmű kontrasztba kerülnek az A próza iszkolásá nak egyik oldalával, ahol – a legenda szerint – az Esterházy által egyetlen oldalra lemásolt Iskola a határon fekete ákombákomja látható. A legkorábban önállóan megjelent darab a kötetben a Függő, amely első megjelenésekor nem tartalmazta a benne helyet kapó rengeteg vendégszöveg forrását, a Bevezetés a szépirodalomba azonban már margináliák formájában szerepelteti legalább az idézett szerzők neveit.
Esterházy Péter Esterházy Péter (1950–2016) az ELTE matematika szakán végzett, 1978 óta szabadfoglalkozású író. Világszerte az egyik legismertebb és legelismertebb magyar író. Első könyve megjelenésétől kezdve a Magvető Kiadó szerzője.
ffsc-chamber.com, 2024