A mangó hatalmas magja szinte kelleti magát, hogy felneveljük. Ha ismerjük a trükkös technikáját, akkor ez nem is bonyolult feladat. Kísérletező kedvű hobbikertészek gyakran próbálkoznak a boltokban újdonságként feltűnő növények, gyümölcsök házi szaporításával. Több-kevesebb eredménnyel. A siker érdekében most a mangó ( Mangifera indica) csíráztatásához adunk pár ötletet. Érett gyümölcsöt vegyünk A sikeres nevelés egyik feltétele, hogy érett anyát, azaz szép színes, kellően puha mangógyümölcsöt válasszunk. Az éretlen gyümölcs magja kevésbé csíraképes. Legyünk gyorsak Az édes mangó elfogyasztása után a mag nem tölthet el hosszabb időt szárazon; egy-két napon belül ültessük el. Ha pár napra félretesszük, az még nem okoz problémát, csak ezalatt is fedjük be nedves homokkal, fűrészporral, vagy tegyük egy zacskóba, mohapárnára. Ha épp nem lenne otthon mohapárnánk, akkor azt bármilyen nedvszívó természetes anyaggal pótolhatjuk. Szabadítsuk ki a magot A gyümölcshúst, amennyire csak lehet, távolítsuk el a kagyló alakú, szőrös maghéjról.
Egy csésze (165 gramm) mangó biztosítja a C-vitamin RDI-jének közel 70%-át – ez egy vízoldható vitamin, amely támogatja az immunrendszert, segíti a testben a vas felszívódását, elősegíti a növekedést és a regenerálódást. A mangó alacsony kalória-, mégis magas tápanyagtartalmú – különös tekintettel a C-vitaminra, amely támogatja az immunitást, a vas felszívódását, a növekedést és a regenerálódást Magas antioxidánstartalom Mangódarabok A mangó tele van polifenolokkal - növényi vegyületekkel, amelyek antioxidánsként működnek. Több mint egy tucat különféle típusú polifenol található benne, beleértve a mangiferint, katechineket, antocianineket, kvercetinet, kaempferolt, ramnetint, benzoesavat és még sok mást. Az antioxidánsok igen fontosak, mivel megvédik a sejteket a szabadgyökök káros hatásaitól. A szabadgyökök erősen reaktív vegyületek, amelyek a sejtekhez kötődhetnek és károsíthatják azokat. Kutatások összekapcsolták a szabadgyökök káros hatásait az öregedés jeleivel és a krónikus betegségekkel.
A cukrot, sót, csilipaprikát, ecetet közepes lángon addig főzd, amíg a cukor elolvad. Öntsd hozzá a hozzávalókat, és főzd 4 órán keresztül, úgy mintha lekvárt főznél. Még forrón szortírozd jól zárható befőttesüvegbe. Zárd le, és hagyd kihűlni. Tárold hűtőben. Nevelj mangót magról! Ha szert tettél a teljesen érett gyümölcs csonthéjas magjára, azt mielőbb ültesd el. nézd meg, hogy ki lakik a kemény terméshéj alatt! Ha ügyesen szétfeszíted két részre a kemény héjat, előkerül a sértetlen mag is. Már ránézésre megállapíthatod, hogy egészséges-e. A duzzadó, síkos magot mosd meg alaposan. Eredeti élőhelyén a vörös vagy sárgaföld, cserépben a muskátliföld megfelelő számára. Fektesd a magot egy mély cserépben, és lazán takard be földdel 5 cm vastagon. Kb. három hét múlva jelennek meg az első lomblevelek, amelyek eleinte vöröses színűek, később sötétzöldre váltanak. Sokan az avokádó csíráztatáshoz hasonló módszerrel próbálkoznak a csíráztatásával. Vigyázz a magoncra, óvd a hidegtől, a huzattól. Tartsd napos helyen, nyáron vidd a szabadba, a lehető legmelegebb helyre, például déli fal tövébe.
A kemény maghéjat óvatosan nyissuk fel egy tompa kés segítségével: finoman, hogy a puha magot ne sértsük meg, a kagyló domború peremét vágjuk körbe. Ha ezzel megvagyunk, a magocska elvileg könnyedén kicsúszik a kagylóhéjból. Ha csak egy töpörödött, fejletlen valamit találunk a magházban, akkor azt kidobhatjuk, hiába is próbálkoznánk csíráztatásával. A maghéj eltávolításával meggyorsíthatjuk a kelést. Ha biztosra akarunk menni, kezeljük gombaölővel, majd haladéktalanul ültessük el a babszemnyi mangócsemetét. Közepes méretű (nem túl mély) cserépbe vízszintesen ültessük el a magot, majd szórjunk rá. 3-4 centi laza, jó vízáteresztésű földkeveréket. A lapos edénnyel az a célunk, hogy megelőzzük a mangóra jellemző túlzott gyökérnövekedést. A gyökér ugyanis akár 45-60 cm hosszúra is nőhet, míg a palánta ezalatt csak ennek harmadára nyúlik. Ez megnehezítené az átültetést, bizonytalanná téve a növényke túlélését. Meleg, trópusi klímán 5-14 nap a mag csírázása, hűvösebb helyen eltarthat kb. 3 hétig.
Ha már megvetted a mangót, és a teljesen érett gyümölcsöt el is fogyasztottad, próbálkozhatsz a csíráztatással, bár nem túl jó szobanövény jelölt. Vigyázat! Légzőszervi allergiát okozhat, tehát csak az tarthatja, aki nem érzékeny rá. Ismerd meg a mangót! A mangófa ( Mangifera indica) a szömörcefélék ( Anacardiaceae) családjába tartozik. Távoli rokona többek közt a kesudió és a pisztácia. Kelet-Indiából, Burmából és az Andaman szigetekről buddhista szerzetesek vitték magukkal Kelet-Ázsiába és Malajziába. Innen portugál és perzsa közvetítéssel jutott tovább. Neve a tamil "mankay" szóból ered, amit a portugál kereskedők "manga"-ként adaptáltak. A mangót több mint 4000 éve termesztik gyümölcséért. A húsz méterre megnövő fák az ültetéstől számított negyedik, hatodik évben fordulnak termőre. A mangó az indiaiak szent fája. A szerelem szimbóluma. Sokan úgy hiszik, hogy teljesíti a kívánságot. Az esküvői szertartásokon a bőséges gyermekáldás szimbólumaként használják. Sok ázsiai király és nemes birtokában volt mangóerdő.
Ha a cserepet alulról melegítve 22-25°C körül tartjuk, azzal megtéveszthetjük és gyorsabb csírázásra serkenthetjük a növényt. Trópusi eredete révén a mangó egyenletes meleget, magas páratartalmat és rendszeres vízutánpótlást igényel. Óvni kell a huzattól és a hirtelen hőmérsékletingadozástól. Télen télikertben vagy szobában, nyáron inkább a szabadban, a kert legmelegebb részén tartsuk. A magoncok minimum 6 év után fordulnak termőre, de a mérsékelt égövben, üvegház híján erre ritkán számíthatunk.
A polifenolok közül a mangiferin keltette a legnagyobb érdeklődést, néha "szuper antioxidánsnak" nevezik, mivel különösen hatásos. Laboratóriumban és állatokon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a mangiferin ellensúlyozhatja a rákhoz, cukorbetegséghez és más betegségekhez kapcsolódó károkat. A mangó több mint egy tucat különféle típusú polifenolt tartalmaz, beleértve a mangiferint, amely különösen hatékony, a polifenolok a testben antioxidánsként működnek Fokozhatja az immunitást A mangó kiváló forrása az immunerősítő tápanyagoknak. Egy csésze (165 gramm) mangó biztosítja a napi A-vitamin-szükséglet 10%-át. Az A-vitamin elengedhetetlen az egészséges immunrendszerhez, mivel elősegíti a fertőzések leküzdését. Az alacsony A-vitaminszint nagyobb fertőzési kockázattal jár. Ráadásul 165 gramm mangó biztosítja a napi C-vitamin szükséglet közel háromnegyedét. Ez a vitamin segíthet a testnek a fehérvérsejtek előállításában, amely többféle betegség leküzdéséhez elengedhetetlen. Elősegítheti ezeknek a sejteknek a hatékonyabb működését és javítja a bőr védekező képességét.
Ennek több oka is van: a mangó nem terem gyümölcs öt, amíg teljesen ki nem fej lődik, és a legtöbb mangó képtelen rendes termést hozni, ha mag ról nevelik fel. Ez azért van, mert a legtöbb mangót olyan fákon termesztik, amelyeket vírusok nak és kártevőknek ellenálló alanyokba oltottak be, amikor még nagyon fiatalok voltak. A legtöbb mangó továbbá különböző fajták összekeverésének eredménye, akárcsak a háziszamarak és lovak szaporításából születő öszvérek, és azokhoz hasonlóan a mangók nem képesek utódot nemzetni, pontosabban gyümölcs öt teremni. Ennek ellenére kifejezetten érdekes projekt lehet újdonságokat kipróbálni, különösen valami olyan egzotikust, mint a mangó. Ne gondolj tehát a gyümölcs ökre és a szüretelésre – csak nevelj mangót! A mangó őshazája India. Indiából a portugálok vitték Afrikába, majd a 18. században angol utazók beszámolóiból értesülhetett Európa is. A színe többnyire a vörös és sárga között változik, ovális formájú, lédús csemege. A mangó fán terem, mely akár 20 méter mag asra is megnőhet és az ültetés től számított 4-6 éven belül válik termőképessé.
A mangó ajándékozás rendkívül divatos volt. Megfelelő körülmények között a mangó magas fává nő. Mélyen gyökerezik, és nagy terjedelmű gyökérrendszert fejleszt. Levelei a korona tetején sötétzöldek, lejjebb fakók, fiatalon vörösesek. Az ágakon csoportosan fejlődnek, mérgezőek. Ezért fogyasztásuk tilos! Sőt az elégetett levelek füstje is komoly szem és tüdőirritációt okoz. Tehát ne próbálkozz tüzet rakni vele! 4–5 évesen fordul termőre. Sárgás-vöröses virágai az ágvégeken bugában fejlődnek. A virágokból kibocsátott illatanyag egyeseknél allergiát okozhat. Mivel a növény önbeporzó, egyetlen fa is képes gyümölcsöt teremni. Egy száron egy vagy akár több, kerekded vagy ovális, esetleg vese alakú gyümölcs terem. A virágzást követően, 7–9 hónap elteltével érik be a termés. A középső termésfal adja a terméshúst, amely vöröses vagy sárga, savanykás, édeskés. Belül, csonthéjban bújik meg a mag. Ezért vedd meg a gyümölcsöt! Óvatosan vágd ketté a gyümölcsöt, a csonthéjas mag kicsusszan. A két fél mangóba ragadt héjat kanalazd ki, majd a gyümölcsöt hámozd meg.
Mangó szaporítása magról - YouTube
ffsc-chamber.com, 2024